Mind a humán, mind pedig az állatorvosok egyre több kullancs-csípéses esettel találkoznak mostanában. Nem is csoda, hiszen a hideg telet követően most a nedves és meleg időjárás kedvez a kullancsoknak, így fokozottan figyelnünk kell arra, hogy ne "szedjünk össze" semmiféle élősködőt, amikor a zöldben járunk. Ember elsősorban különböző kullancsriasztó spraykkel, krémekkel védekezhet a csípés ellen, az állatokat - kutyákat, macskákat - cseppel, speciális nyakörvvel védhetjük.
S bár kellemetlen a csípés, vagy az érzés, hogy egy élősködő van a bőrünkben, mégsem emiatt veszélyes a kullancs-csípés: a megyében található kullancsok öt százaléka hordoz valamilyen fertőző kórokozót.
A csípés után minél hamarabb el kell távolítani az élősködőt, ugyanis az aprócska állat veszélyes kórokozókat hordozhat magában. De az, hogy valóban fertőző-e, csak utólag derülhet ki. Két igen súlyos betegséget - vírusos agyvelőgyulladást (encephalitis) és Lyme-kórt - okozhat egy fertőzött kullancs csípése. Mindkettő igen veszélyes.
Márk-Nagy János biológus, az Erdélyi Kárpát Egyesület szatmári igazgatója a juhnyájak korlátozás nélküli kóborlásában valamint a rágcsálók nagy számában látja a kullancsok fokozatos terjedését. Gyakorló természetjáróként azt tanácsolja, lehetőleg mindenki vigyen magával kullancs-csipeszt. Ezek úgy vannak ugyanis kialakítva, hogy a parazita fejét ragadják meg és nem a potrohát. A veszély abban rejlik, hogy a potroha szétnyomásakor a gyomortartalma az emberi, állati szervezetbe kerül - ezzel együtt sok kórokozó is.
„Mindenképpen fontos, hogy ha sikeresen ki is csavartuk bőrünkből, minél hamarabb menjünk el orvoshoz. A fertőzés jelei - a csípés helye koncentrikus körök formájában bepirosodik - csak később jelentkeznek", mondta megkeresésünkre Márk-Nagy.
Állatok esetében is jobb szakemberhez fordulni, ha lehet, a csípést követően a lehető leghamarabb. Ha elhanyagoljuk a kullancscsípést, az kedvencünk életébe is kerülhet.